Vannak azok az igazi lélekből jövő, inspirált döntések, amik -bármit mutasson is látszat- sosem bizonyulnak rossz döntésnek. Sosem tudod kimondani és valóban úgy is gondolni, hogy “na, ezt jól elcsesztem” – mert valami azt súgja, hogy rendben van ez így.
Vannak munkák, amiket elfogadsz, és utólag rájössz, nem ez életed nagy lehetősége. Vannak projektek, lelkesítő ötletek, amikbe belekezdesz, aztán mégsem váltja meg a világot. Van egy gyereked, akit nem terveztél, de mégis életed legcsodásabb ajándéka lett.
Lehet vitatkozni azon, hogy gondolkozzunk, mérlegeljünk, tudatosan cselekedjünk, és akkor minden megy mint a karikacsapás. Én azonban úgy látom, hogy ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor már mindenki így csinálná.
Az élet néha arra tanít, hogy szívből, inspirált pillanatok adta lelkesedésből cselekedj, mert az válik be! Nem arról van szó, hogy az tuti siker, hanem hogy annak akkor és úgy el kell indulnia.
Az első vállalkozásom nem lett életképes, de soha-soha nem cserélném le azt az időszakot, mert hiszen egyértelmű, mennyit fejlődtem, tanultam általa, imádtam minden pillanatát! Nem veszett el semmi, csak átalakult.
Ez igaz az első Nagy Megújuló Programomra, amit 2013-ban a Fitneszanyu nevű blogomban indítottam – a cél az volt, hogy egy anyukát “megújítsunk”: lefogyasszunk, fodrászhoz vigyünk, profin fotózzuk le. “És mi az üzleti modell? Mi benne a biznisz?”- kérdezték páran fitymálóan. Nem volt benne semmi biznisz. Egyszerűen érezte, hogy jól esik ezzel foglalkoznom és kész.
Egyébként ebből az ötletből alakultak ki a mai 60 napos Megújuló Programjaim, ami sok-sok nőnek segít átalakulni, testileg-lelkileg, szokásokban és gondolkodásban. De eltelt 3 év.
Még egy példa: szoktam róla írni, beszélni, hogy bizony mi nem terveztük a kisfiamat, Ádit. Csak jött, igazi szerelem gyerekként. A terhesség kiderültével senki sem támogatta a környezetemben az ötletet, hogy megtartom a babát. Én mégis határozottan tudtam, hogy ő már van, jön, készen áll. Összhangban voltunk (persze, kivel legyen összhangban, ha nem az anyjával) és aszerint cselekedtem, ahogy inspirációm engedte. Kérdés sem merült fel és azóta sem, hogy jól döntöttem-e, természetesen.
Azért írom le ezeket a történeteket, mert tudom, hogy sokaknak igenis problémái vannak a kisebb és nagyobb döntések eredményeivel. Néha kételkedünk, hibáztatjuk magunkat, túlgondolkodjuk a dolgokat (milettvolnaha…) és így tovább.
Nem kell.
Az inspirált döntések mindig jók.
Emlékeztek, mit írtam a folyónkról? A sorsunk maga a folyó, ami nem áll meg, és biztosan a jó felé tart: a béke, a szép, a bőséges felé. Mindenféle aggodalom és kétkedve meghozott döntés, csak evickélés a folyóban – miközben pedig megtehetjük, hogy az inspirációra (vagy belső hangra) hagyatkozva csak egyszerűen a folyóval tartunk… Ez nem azt jelenti, hogy kényelmesen hátradőljünk, semmit se tegyünk és hagyjuk az egészet. Sem pedig, hogy mostantól minden jól, könnyen alakul. De a hozzáállásunk segít eldönteni, hogy merre forduljunk, mivel ne foglalkozzunk egyáltalán, hol és kivel töltsünk időt – és mire mondjunk igent és nemet.
És ezeket az igeneket és nemeket csak Te ismered.
Szép napot Nektek! :)
Hámori Blanka
személyi edző, életmód tanácsadó
>> hírlevél és ingyenes anyagok itt <<
Addig is jó edzést és vidám napot Nektek!
